20/10/2026
Napra pontosan hetven éves történetet idéz fel családi archívumom, amelyet nagypapám, Kőnig Antal (1897-1979) nevére állított ki korabeli munkáltatója. Felmondás előzményeinek oka abban nyilvánult meg, hogy a változásra szomjazó üzem karbantartó brigádja titkos szavazással nagyapámat választotta meg az Albertfalvai Cérnázógyár Forradalmi Bizottságának élére, 1956 októberében.
Diszkréciót fogadó munkatársak becsülete nem tartott sokáig, hisz hamar kiderült, a lendület kevésnek bizonyult a változáshoz. Film forgott tovább, az életben maradásért pedig lojalitást kellett színlelni, immáron a gyanakvó, vissza rendeződött rendszer oltárán. Ráadásul a megtorlás intézménye is stílust váltott. Addig fenyegető, nyomás gyakorlásra épülő rendszer jutalmazni kezdte az informátorokat. Némi bölcsödei férőhelyért, illetve párt üdülői kedvezményért cserébe szóra bírta az érintetteket.
Némaságot megtörve, bűntettlenségükért cserébe a "rendszerváltó ifjak" majd egy év elteltével, karhatalmi cselszövéssel megnevezték a főbűnöst, aki munkahelyével fizetett betöltött funkciójáért. Míg a forradalmi bizottság egykori tagjai túlélésük érdekében eladták lelküket a pártállamnak, nagypapám majd egy évtizeden keresztül magán hordozta a kivetettség stigmáit. Nyugodjon békében. 🖤